Az egyik túrázós napon, az útvonalunkon keresgélve futottunk bele a kőhajóba. Nem nagy kitérőt beiktatva, pedig el is mentünk Bökénybe, hogy ezt az érdekességet megtekinthessük személyesen is. Meglestük a Hármas-Kőröst, a duzzaztót és egy érdekes épülettel is találkoztunk.
A területről a legjobb információkat, a kőhajó után való keresgélés közben, az Építős Blogon találtam, hiszen a kőhajó mellett található duzzasztó illetve zöld területről, szépen összeszedett információk vannak, ezért néhol idézni fogok belőle. A kőhajó, Szentes mellett a Hármas-Körösön található egy műtárgy mellett, ami akár önmagában, nevezetessége is lehetne a haza építőmérnöki alkotásoknak. Ez nem más mint a duzzasztó. A duzzasztó 1905 és 1907. között épült fel, Dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervei alapján. Ő volt a hazai vasbeton szerkezetek első nagy, mai napig tisztelt szakembere. Az első hazai vasbeton vízépítési műtárgy célja az volt, hogy segítségével hajózhatóvá tegyék a folyót. Így a duzzasztó mellett egy hajózsilip is létesült. A duzzasztó tűsgátas rendszerű. A mederbe, 27 darab keretlábat helyeztek el, amit további 15 tűtartó cső egészített ki. Az így képzett szerkezetnek támasztottak 350 darab 4,64 méter hosszúságú, vörösfenyő gerendát. Így 3,53 méter duzzasztási szintet tudtak elérni. A 6-700 tonnás hajók részére pedig egy 10 méter széles, 68 méter hosszú zsilip épült. A zsilipkapuk vasból készültek és kézi vezérlésűek voltak. Így egészen Békésszentandrásig hajózhatóvá vált a folyó. Itt 1942-ben épült egy másik szerkezet, amivel további 100 km-el növelték a hajóval bejárható folyószakasz nagyságát. A közúti szállítás térnyerése miatt azonban, egyre kisebb szerep jutott itt a teherhajóknak. Végül meg is szűnt, ami a bökényi duzzasztó sorsát is megpecsételte. A műtárgy 1987-re került olyan állapotba, hogy már nem volt képes betölteni a neki szánt szerepet, így üzemen kívül helyezték.
Szóval valahogy mindig kerül egy kis urbex feeling is a túráinkba. Ma már egy rozsdás szerkezet mutatja, hogy itt egykoron nagyobb élet is volt. 1957-es évszámmal ellátott kőhajóról, jószerivel semmit nem találni az interneten. Így ha találok róla valamilyen adatot még, akkor frissítem a bejegyzést. A frissítésről mindenképpen jelezni fogok.
Köszönöm, hogy elolvastad és ha tetszett, oszd meg, hogy eljuthasson olyanokhoz, akiket szintén érdekelhet. Ha szeretnél még a blogon más, új bejegyzéseket olvasni, akkor feltudsz iratkozni az oldalra, ahol megtalálod a Facebook és Instagram oldalamhoz vezető linkeket. A Bánat Virág képre kattintva, a Bánat Virág Instagram oldalára kerülsz, ahol más, urbex jellegű túráink során készült képeket találod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése