Noha a kirándulások és egyéb örömteli utakat imádom, és igyekszem űzni, azért bevallom, hogy a város közeli és városi területek nem igen vonzottak engem. Ezt egy kicsit a Covid változtatta meg. De igazából nem bánom, hiszen így bele futottam a Kecskeméti Arborétumba! Egy arborétumot mindig is úgy tudtam elképzelni, hogy az erre a témakörre lezárt területen ültetnek néhány fát, mint egy ligetet. Aztán jól van. Szép, ki lehet jönni, ez van! Nem tudom máshol ez vajon tényleg így van-e, de itt ebben az arborétumban engem egy kellemes csalódás ért. Mert a terület igen nagy. Folyamatosan gondozott, és nagyon tiszta. Nagyon jó érzés volt sétálgatni, illetve ismerkedni a hellyel. Tuti ajánlom mindenkinek, aki egy kellemes kikapcsolódásra vágyik, anélkül, hogy különösebben nagyobb túrát tervezne.
A tanösvény táblái, zárójelben a szerző:
- Kecskemét éghajlata (Dr. Bidló András, Dr. Víg Péter, Nyugat-Magyarországi Egyetem)
- Az arborétum talajadottságai (Dr. Bidló András, Dr. Kovács Gábor, Nyugat-Magyarországi Egyetem)
- Bőregerek, denevérek ( Dobrosi Dénes, Kiskunsági Nemzeti Park)
- Madarak ( Dobrosi Dénes, Kiskunsági Nemzeti Park)
- Elvarázsolt királyfiak?! (békák) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Gombák – a harmadik világ (Dr. Csóka György szervezésében, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Gubacsok, gubacsokozók (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Molyok – pillék – pillangók (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Az erdők rovarvilága (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Közelharc fák és rovarok között (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Lombrágó hordák (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Aknamunka a leveleken (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Fafúrók, farágók, fanyűvők (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- A túlélés látványos trükkjei (mimikri) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet)
- Horrorfilmek ihletői (paraziták, parazitoidok) (Dr. Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet
Ami a helytörténetet illeti, Kiskunság legnépesebb városát, Kecskemétet egy jól megtervezett zöldövezeti gyűrű veszi körül, melynek ÉNY-i részét a lakótelepek szomszédságában található Milliomodik hektár Parkerdő,
Szabadidőközpont, Vízműdomb (Benkó-domb), Arborétum, Kápolna-rét zöldfelületi egységek alkotják. Szóval a városi vagy város közeli túráknak bőven akad helyszíne. Az arborétum után pedig nagyon nagy a valószínűsége, hogy megj is járom ezeket. A láncolat fontos tagja a fiatal (36), formálódó arborétum, melynek szerepe messze túlmutat a közjóléti funkciókon: termőhely-állékonyságot célzó vizsgálatoknak, madártani megfigyeléseknek, tanításnak-tanulásnak válik évről évre gazdagabb, színvonalasabb helyszínévé. Mivel az uralkodó szél irányában (ÉNY) található, nem elhanyagolható a 62 hektáros erdő- és díszkert felület szélvédő, a városba érkező levegőre gyakorolt kondicionáló hatása sem. Az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv, tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész, ami tényleg rengeteg növénnyel van tarkítva. Van olyan, amivel eddig még nem is találkoztam. A gyűjteményes részt kettészelő széles út, máig emlegetett nevén felhajtó út (Vasfás sétány), valamint a gyűjteményes rész ÉNY-i oldalát határoló Vadgesztenyés sétány agrártörténeti emlék. A hajdani vásárok emlékét idézi elénk a „Felhajtó út” megnevezés, hiszen valamikor az egykori „sugárúton” hajtották fel az állatokat a kecskeméti vásárba. A Vadgesztenyés sétány a „sugárutakat” összekötő körút egyik megőrzött darabja. Én pedig az ilyen régi korhű emlékeket szeretem. Ilyen például a Csalánosi erdőben (amiről szintén úton van már az élmény beszámolóm) található posta kövek, amik arról emlékeztetnek, hogy anno ott járt a régi lovas posta kocsi rendszeresen. Az arborétum területén ráadásul több ősgyepmaradvány őrzi a hajdani természeti állapotokat. A gyűjteményes rész 14 ösvényén végig sétálva ma több mint 800-féle fásszárú növényt fedezhetünk fel. A fák, cserjék ösvények menti elrendezése különböző szempontok szerint történt: a növények morfológiai jellemzőinek, rendszertani besorolásának, igényeinek és származási helyének figyelembe vételével. Így mind a fajokat, alfajokat, fajtákat tanulmányozó, vagy rendszertanban elmélyülni vágyó szakember, mind a kikapcsolódást kereső arborétumlátogató megtalálhatja a neki legmegfelelőbb sétautat. Minden ösvényen növényismertető táblák segítik a fákkal, cserjékkel való ismerkedést. A gyerekek -és felnőttek- a tanösvény állomásain olvashatnak az érdekes, kevéssé ismert rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról, Kecskemét éghajlati és az arborétum talajviszonyairól.
Növényismertető táblák:
- Mediterrán ösvény
- Atlantikus észak-amerikai ösvény
- Pacifikus észak-amerikai ösvény
- Kelet-ázsiai ösvény
- Balkáni ösvény
- Pannóniai ösvény
- Örökzöldek ösvénye
- Hosszútűs fenyők ösvénye
- Ciprusok ösvénye
- Borókák ösvénye
- Színes lombok ösvénye
- Virágos fák és cserjék körútja
- Sziktűrők és vízkedvelők ösvénye
- Szárazságtűrők ösvénye
A gyűjteményes részt három oldalról 20-80 m szélességben véderdőövezet szegélyezi, mely az Alföld főbb erdőállomány-típusait mutatja be. Ezen túl szerepe még, hogy a közre zárt gyűjteményes kertet és annak területét védje a széltől, az arborétum menti autósforgalom okozta zajszennyezéstől, oxigéntermelésével, párologtatásával tiszta levegőt, kedvezőbb mikroklímát teremtsen.
Ültetett erdőállomány-foltok a véderdősávban:
- Gyöngyvirágos tölgyes
- Homokpusztai kocsányos tölgyes – fehér nyáras
- Vegyes elegyű véderdő
- Homoki kocsányos tölgyes (gazdag vadgyümölcs eleggyel)
- Puszta sziles
- Fehér nyáras
- Fehér nyáras-sziki tölgyes
- Fehér nyáras borókás
- Nyíres-borókás
- Sziki cserjés
- Akácos
- Erdei fenyves (szegélyeleggyel)
- Fekete fenyves (cserjeszinttel)
A tölgygyűjtemény az arborétum legfiatalabb része, melynek 16,1 hektáros területét 1989-ben csatolták a gyűjteményhez. Mindig is imádtam a tölgy fákat, így nekem kifejezetten tetszik, hogy van belőle rendesen. Az oldalról meg tudható, hogy valamikor az Alföld jelentős részét kocsányos tölgyesek borították. A nagyarányú erdőirtásokat évszázadokkal később rehabilitációs szándék követte, azonban a talajvízszint drasztikus süllyedése és más tényezők miatt az eredeti állapotok visszaállítása számos nehézségbe ütközött, máig problémát jelentő feladat. A tölgynek mint az erdőssztyepp klímaöv jellegzetes nemzetségének különféle fajait bemutató helyként merült fel az alföldi (kecskeméti) helyszínű gyűjtemény létrehozása. A tölgygyűjtemény (Quercetum) hazai, illetve egyes külhoni, száraz viszonyokat elviselő tölgytípusokat mutat be mintegy 16 hektáron. Az arborétum északnyugati részén található véderdősávon kívül esik. Az enyhén hullámos felszínű, általában közepes termőrétegű csernozjom talajú területet a telepítés előtt szántóként hasznosították, kivéve a déli 2 hektáros mélyebb fekvésű kaszáló rétet, mely rét művelési ágban van. Határát három oldalról földút zárja le. A hosszan húzódó területen két légvezeték húzódik végig.
A tölgygyűjtemény erdőtársulás állományai:
- Kocsányos tölgy (Quercus robur)
- Cseres tölgyes
- Homoki tölgyes
- Tatár juharos lösztölgyes
- Bazifil kocsánytalan tölgyes
- Gyertyános tölgyes
- Gyöngyvirágos tölgyes
- Nyíres borókás tölgyes
- Homokpusztai kocsányos tölgyes (-fehér nyáras)
- Nyugat balkáni-illír tölgyes
- Kelet-balkáni möziai tölgyes
- Közép és –kis-ázsiai tölgyes
- Atlantikus észak-amerikai tölgyes
- Nyáras sziki tölgyes
- Kis-ázsiai tölgyes
- Molyhos tölgyes
Az arborétum területén számos építmény fokozza a hangulatot, a székelykapus főbejáratnál találjuk a kezelői épületet, melynek egy része szolgálati lakás, másik részében az Alföld nevezetesebb gyűjteményes kertjeit bemutató kiállítás tekinthető meg (Szerzők: Dr. Bartha Dénes, Dr. Oroszi Sándor). Az épülethez közel szabadtéri tanterem várja az ide látogató csoportokat. A gazdasági udvarban található az éjszaka repülő rovarok befogására szolgáló fénycsapda is, mely kora tavasztól tél elejéig éjjelente – sötétedéstől virradatig- működik. A Kápolna-domb szomszédságában, valamint az egyházi területen esőbeállók várják az arborétum vendégeit. Az egyházi területen 2005-ben épült esőbeálló egyházi összejövetelek, lelkigyakorlatok helyszíne is. Az pihenőháztól (esőbeállótól) keskeny ösvény vezet a Favár játékparadicsom felé. A mára már elbontott, 1998-ban akác rönkből készült favárat balesetveszélyesnek, illetve nem megfelelőnek értékelte az arra kijelölt ellenőrző szervezet. Mivel a rönkvár Kecskemét egyik leglátogatottabb és legkedveltebb játszótere volt, ezért az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságának támogatásával a KEFAG Zrt. felvállalta, hogy a rönkvár elbontása után, annak helyén a jelenlegi elvárásoknak megfelelő új játszóteret létesít, és az előírások szerinti fenntartásáról gondoskodik. (Bár ez a funkció nem tartozik az arborétum, mint növénygyűjtemény fenntartásának, fejlesztésének feladatkörébe).
Építmények, Létesítmények:
- Kezelői ház és kiállítás, szabadtéri tanterem
- Gazdasági épület
- Kerti tó
- Esőbeállók
- Játszótér
Abban biztosak lehettek, hogy ha ellátogattok az arborétum oldalára, akkor sokkal több infót is elérhettek, amik nem csak részletesek, de már-már szakmaiak is egyben. Maga a helyszín nagyon szép és mesebeli olykor. Tisztán van tartva, ami nem kis meló, ezért légyszi ha kimentek és a szemetet tegyétek ti a kijelölt szemetesekbe, és ahogyan a KEFAG is kéri, ügyeljetek, ügyeljünk arra, hogy a szél és az állatok ne tudják szét hordani onnan. Egy szó mint száz! Biztos, hogy sokszor kifogok még járni ide! Búcsúzásképp berakok még néhány képet, és nagyon szépen köszönöm, hogy végig olvastad.
Ha szeretnél értesítést kapni, arról, hogy mikor rakok fel új bejegyzést, akkor legyél a rendszeres olvasóm, ami nem jár semmilyen költséggel. Szóval legyél a rendszeres olvasom!
Ezt is köszönöm, és sziasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése