Egy jó ideje nézegetem már a repülős hírek közt, hogy a Jakabszállás Airporton nyugállományozott MiG-15 bisz állapota változott a
legutóbbi ott jártam óta. Az egykori 814-es vadászgépről akkor írtam bővebben. Azonban a felújítás utáni állapotáról mindenképpen meg akartam érkezni néhány mondatban. Illetve belefutottam egy MiG-21-be is!
Már a repülőtér megközelítése is örömet okozott bennem. Végre.. Megint repülő, repülők és repülőtér. A megérkezéskor azonnal feltűnt, hogy sokat változott a reptér a legutóbbi ottjártam óta. Mondjuk ez nem is csoda, hiszen három éve nem jártam itt ugye. Kapott egy igényes elszeparálást, új figyelmeztető táblákat a az oda érkezőknek és az étterem melletti placc teljesen fel lett újítva. Nagyon igényes lett a reptér ezen arculata, és beljebb még nem is jártam. Igazából annyira meglepett a változás, hogy nem is vettem észre azonnal a fák lombjai közt fel-fel bukkanó MiG-15-t. Bennem annyira az utolsó képek éltek, amikor még a gép törzsén ülve nézem a lepusztult fülke fellelhető belsejét, hogy megtorpantam amikor nem volt ott, ahol emlékeztem rá. Pedig mint fentebb is írtam, a hírek miatt jöttem megnézni tudtam, hogy felújították. Aztán az étterem felé haladva egyszer csak észre vettem a szinte "gyártósorról kikerült" állapotnak örvendő repülőgépet. Totálisan új fényezést kapott. Hozzá teljesen új jelölésekkel is ellátták. Az ember azt hihetné, hogy időutazott a kocsitól az étteremig.
Az addig feltűnő sérüléseket, amiket én golyónyomnak véltem, most már egyáltalán nem lehet megtalálni rajta. Ahogyan sok robusztus horpadásától is meg lett szabadítva a géptest. A fülke nem egy barna lyuk, hanem életszerű. Mivel ennyire rendben van a gép, nem akartam felmászni rá mint amikor először itt jártam, de jobb időben komolyan mondom csak ezért lefogom venni a cipőmet, hogy befényképezzek a fülkébe és a műszerfalra. Amiben akkor darazsak laktak, meg úgy az egész sárkányszerkezetben. Most egy darab darázzsal nem találkoztam és erősen kelti azt a hatást, hogy erre már lehetőséget nem is adnak a szárnyasoknak. A gép elején az 1978 számot ugyan átcserélték 814-re, de ennek legalább van köze a géphez. Ugyanis ez a
Mikojan-Gurjevics MiG-15bisz a 31530814 gyári számmal látta meg a napvilágot és
1953-1972-ig állt szolgálatban.
Az előző 1978-as jelzését én úgy tudom, hogy a "repülőgép temetőben" kapta meg, majd annak a helyszínnek a felszámolása után került ide Jakabszállásra. De a komment szekcióban nyugodtan javítsatok ki ha nem így van. A 814-es oldalszámú MiG-15bisz felújításakor
Farkas Bertalanról lett elnevezve. A dantártábornok Magyarország első űrhajósa és 1980.05.26.-án indult az űrbe és fontos kutató munkákat végzett. A felújítást végző "
Az Ég Katonai Hagyományőrző Egyesület egy emléktábláról is gondoskodott erről, ami további információkkal látja el az érdeklődőket. A gép körbejárásakor és fotózásakor egyszer felfigyeltem egy jellegzetes hangra. Érkezett egy
Reims-Cessna 172N Skyhawk Diesel HA-BEB! Itt a Reims a francia gyártásra utal, és nagyjából úgy kell elképzelni a mint a Mercedes-Brabus párosítást.
Bár a Brabus most már inkább önálló gyártó. A Reims pedig egy felpöccintett Cessna gyártó de régen ilyen volt az Audinak az ABT is, hogy hasonlatnál maradjak. Szóval igencsak megörültem neki. Aztán rájöttem, hogy erre a gépre várt a
Reims-Cessna 172M Skyhawk Diesel HA-BDY a pálya végen és nem sokkal a HA-BEB elhagyása után felszállt. Hát a két Reims-Cessna kizökkentett rendesen és átkapcsolt bennem valamit. Valamit, ami nagyon nagy hatással lesz a jövőmet illetően és a tartalom gyártásomra is erős kihatással lesz. Az már most biztos, hogy eben a bejegyzésben nem térek ki rájuk jobban, inkább csak megemlítettem. Viszont egy sajátos bejegyzéssel és videó tartalommal érkezni fogok róluk. Ez a kizökkentés olyan jól sikerült, hogy a reptéri dolgozókkal is beszédbe elegyedtem miatta és további gépek mozgására hívták fel a figyelmem valamint egy másik MiG-re amit megnézhetek.
Bennem pedig beindult az amit Pesten kikapcsoltam költözésemkor és vagy 13 éve nem kapcsoltam be. De most mégis bekattant magától és nekem ez így jó is. Elkezdtem szépen végig spottingolni a napot az LHJK-n. Annyira de annyira jól esett, hogy csak egy kérdés keringett a fejemben, hogy akkor eddig minek mellőztem?! Hát a kérdést engedjük el. De tény, hogy a spottingolás visszatört az életembe és és meg is akarom élni. Egy komolyabb "pihenő" időt szentelve és kihasználva azt, hogy a gépek éppen nem, mozognak, elindultam a korábban már említett másik MiG felé. A messziről.. na meg UltraZoomban már megtekintett 21-s igazán csalogatóan hat. Jó kiállása van a gépnek. Közelebb érve pedig egy kicsit eszembe jutott a Pápai MiG 21-ről látott képsorozat. Teljesen hozta azt a hatást a gép a kopottas fényezésével. Az itt található Mikojan-Gurjevics MiG-21MF a 969315 gyári számmal került ki a sorról. 1974-1997 szolgált, majd üzemleállítását követően kivonták. A típusról nem akarok most írni mint a Mig-15 esetében tettem, mert külön bejegyzést szánok neki. Viszont annyit mindenképpen érdemesnek találok megemlíteni, hogy az előéletéről annyit tudok, hogy egy rövid Pápai életút után Kecskemétre került, majd kivonásakor vissza került Pápára. Így azért meredek az érzés ami akkor fogott el amikor megláttam gépet közelebbről nem? Hogy rögtön a Pápai kivont állomány képsorozat jutott eszembe róla. A képek közt a 9315 is szerepel.
Idevonatkozó fórumokban és csoportokban pedig korabeli képekkel is lehet találkozni. Aztán még van itt valami ami mellett egyszerűen nem tudok elmenni szó nélkül.. A MiG-15bisz felújításáról van szó. Vagyis annak a reakcióiról. Nagyon nagyon nagy sajnálattal látom, hogy minden fórumon és csoportban van egy maroknyi ember, akik a gép felújítását jelentő áldozatos munkát eléggé lerántják. Olvastam olyat, hogy "undorító munka, a kezéből nem adná ki sose így", "összecsapták, kár érte" és a kedvencem a golyónyomok eltüntetésére szolgált lemez "esztétikátlan és fertelmes" alkalmazásáról illetve rögtönzött szakkomentátori aura kiterjesztésével megspékelve mint egy CTRL+C - CTRL-V módon megírt hogyan kellett volna jól kiegészítés is helyet kapott. Most őszintén.. egy régi leharcolt vadászgép felújításáról beszélünk ami sosem kerül már forgalomba. Ez egy szobor. Amin szerintem és még sokak szerint nagyon szép és jó munkát végeztek olyan emberek akik tulajdonképpen a saját szabadidejüket áldozták erre fel. Ha ennyire ért sok-sok ember ahhoz, hogyan kell egy vadászgépet felújítani, akkor tessék venni MiG-15-t, aztán szépen megcsinálni, persze önerőből. "Hanyag munka a matricázás" és "Semmi köze a valós kinézetéhez".. Tudom a leharcolt és vagy háromféle számmal összekopott rozsdás lukas, darazsaktól hemzsegő eredeti változat sokkal impozánsabb, szebb és magyar volt. Rendesen rossz érzés volt olvasni a fentieket, ráadásul katonai repüléssel vagy magyar légierőt átfogó csoportokban, ahol egy ilyen eseménynek ha nem is kell örülni, de azért ennyire leszidalmazni.. Na mindegy. Tudom, hogy ez egy alap mentalitás a társadalmunkban csak..
Ti mit gondoltok erről a dologról, hogy így le "szarozták" a felújítást? Láttátok már a MiG-15biszt élőben LHJK vagy esetleg máshol? Írjátok meg kommentben ha igen és azt is ha nem.
Végezetül pár kép a két MiG-ről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése