Beechcraft 76 Duchess - HA-KOV

Általános jellemzők:
Legénység: 1

Férőhely: 3 utas

Hossz: 8,85 m​ ​
Szárnyfesztávolság: 38 láb 0 hüvelyk (11,58 m)
Magasság: 9 láb 6 hüvelyk (2,90 m)
Szárny területe: 181 négyzetláb (16,8 m 2 )
Üres tömeg: 2460 font (1116 kg)
Maximális felszállási tömeg: 3900 font (1769 kg)

Üzemanyag kapacitás: 100 US gal (83 imp gal; 380 L)
Erőmű: 2 × Lycoming O-360 -A1G6D léghűtéses lapos négy motor, egyenként 180 LE (130 kW)
Légcsavarok: 2 lapátos Hartzell HC-M2YR-2C(L)EUF/F(J)C 7666A állandó sebességű propeller

Teljesítmény:
Utazási sebesség: 158 kn (182 mph, 293 km/h) 10 000 láb (3000 m) magasságban
Leállási sebesség: 60 kn (69 mph, 110 km/h) kikapcsolva, szárnyak lefelé, IAS
Hatótáv: 780 nmi (900 mérföld, 1440 km) 12 000 láb (3700 m) magasságban, gazdaságos körutazás
Emelkedési sebesség: 1248 láb/perc (6,34 m/s)

Gyári szám: ME-277

Az előző N6700Z jelzéssel való éveit sajnos nem sikerült felderítenem. Pusztán annyit, hogy 2006-ban Georgiában repült. 2012-ben szerezte meg a ma is használatos HA-KOV regisztrációt és oktató repülőgép Jakabszálláson.

A HA-KOV egy Beechcraft gyártmányú Model 76 Duchess ami egy amerikai gép, azonban kétmotoros monoplán. Ezt a típust a Beechcraft a kétmotoros repülőgépek alacsony költségű bevezetésére szánták. A PD289-es modellként (Preliminary Design 289) kifejlesztett prototípust 1974. november 4-én mutatták be, bár először 1974 szeptemberében repült. Az első szériaváltozat 1977. május 24-én repült, és a "Duchess" nevet egy céges pályázaton választották ki. A Duchess gyártása 1983-ig folytatódott, jelentős változtatások nélkül. Egyetlen példányt teszteltek turbófeltöltős motorokkal 1979-ben, de nem került gyártásba. A Duchess egy teljesen fém, alacsony szárnyú monoplán, behúzható tricikli futóművel és T-farokkal. Négy férőhelyes. A tervezés során a Beechcraft az egy motoros Musketeer sorozatának alkatrészeit és a ragasztott szárnyszerkezetet használta. Az alapvető törzset és szárnyszerkezetet a Model 24 Sierra, behúzható futóművel rendelkező Musketeer változatból adaptálták, de a Sierra szárnyrészét újratervezték, hogy elbírja a hajtóművek súlyát. Továbbá az A36 Bonanza orrfutóművét is meg kapta a Duchess.

A 76-os modell Lycoming O-360 motorokat tartalmaz, amelyek ellentétes irányba forognak, hogy kiküszöböljék az egy motoros működéssel fellépő kritikus helyzeteket a működés során. 1979-ben egyetlen példányt átalakítottak a turbófeltöltővel rendelkező motor változatának a tesztelésére. A burkolatokat átformálták, és a kipufogót áthelyezték, hogy a hátsó részen elhelyezett turbófeltöltők helyet kapjanak.  A Duchess szárnya alumínium méhsejtszerkezetű, és nem szegecsekkel, hanem ragasztással van rögzítve, hogy csökkentse a költségeket és simább aerodinamikai felületet biztosítson
A T-farok használata a 76-os modellen vegyes kritikai fogadtatásra talált a repülőgép bemutatásakor. Pedig a Beechcraft azután alkalmazta a T-tail-t, miután a repülési tesztek feltárták, hogy az eredetileg használt hagyományos vízszintes stabilizátor túl kicsi volt, és ütési problémákkal, valamint növekvő zajjal és vibrációval küzdött repülés közben; a vízszintes stabilizátor kimozdítása a propeller csúszóáramából kiküszöbölte a csapást és a nagyítás szükségességét, miközben csak 15 fontot (6,8 kg) tett hozzá. Ezenkívül a T-farok kialakítása hátrafelé mozdította a stabilizátort, növelve annak hatékonyságát és szélesebb súlypont-tartományt adva a repülőgépnek.

Változatok

Model 76 Duchess:

Négyüléses, kétmotoros (Lycoming O-360), alacsony szárnyú edzőcipő, ragasztott alumínium szerkezettel.

Modell 76TC Duchess:

Nem hivatalos megjelölés a turbófeltöltős Lycoming O-360-as tesztrepülőgépekre.